eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

Fókuszban az e-kereskedelem, 2001. III. negyedév

2001. november 30.
A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését.
A 2001. III. negyedéves felmérésünk legfontosabb, a kereskedelmi cégekre vonatkozó összegző eredményei a következők. Az összes 5 fő feletti kereskedelmi cég 8%-a válaszolt, ami a válaszolók árbevételét figyelembe véve 18%-os reprezentáltságot (ezen belül a kiskereskedelemben 12%-ot, a nagykereskedelemben 26%-ot) jelent. A vállalatok várakozásait részindexekben foglaltuk össze, ezek alakulását a következő ábra mutatja be.
Megjegyzés: az értékek -100 és +100 között mozoghatnak; a 0 feletti értékek a pozitív várakozásokat mutatják.
A GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati index négy negyedéves alakulását tekintve megállapíthatjuk, hogy bár a vállalatok még mindig optimistán szemlélik az internet hatásait a piacra, azonban az optimizmus folyamatosan csökkent az utóbbi egy évben (az index értéke ebben a negyedévben 3). Az index 2001. III. negyedévi ismételt csökkenése az Internet hatása részindex jelentős esésének a következménye (a másik három részindex mérsékelt emelkedése mellett).
Az ebben a negyedévben lezajlott változásokat azonban mégsem lehet negatívan értékelni, hiszen az internet hatása részindex csökkenése mindössze azt fejezi ki, hogy a kereskedelmi vállalatok kevésbé bíznak abban, hogy az internet a közeljövőben jelentősen megváltoztatná a jelenlegi piaci erőviszonyokat. Véleményük szerint egy körültekintő és megfelelően átgondolt vállalati politikát követve a világháló bekapcsolásával a jelenlegi erőviszonyok fennmaradása várható.
Az E-értékesítés és E-beszerzés részindexek értékei emelkedtek a III. negyedévben, ami arra utal, hogy a vállalatok egyre nagyobb lehetőséget látnak az interneteses értékesítésben és beszerzésben. Az internet lehetőség részindex ebben a negyedévben is optimizmusról árulkodik (22). A kereskedelmi vállalatok szerint a jövőben is folytatódik az eddigi tendencia, s várakozásaik szerint képesek lesznek az internet nyújtotta lehetőségeket egyre jobban kihasználni.
A felmérés további megállapításai a következők
A kereskedelmi cégek szerint a következő 12 hónapban az e-kereskedelem volumene növekedni fog. Az általuk jelzett egyenleg 15 volt, amit összevetve az előző negyedéves várakozásokkal, növekvő optimizmusra lehet következtetni (előző negyedév 6).
A vállalatvezetők szerint 2001-ben az egyszeri informatikai beruházások között várhatóan a weboldal kialakítási és fejlesztési költségek emelkednek a legnagyobb mértékben, mely az egész ágazatban idén összesen 916 millió forintot tesz ki. A weboldallal kapcsolatos költségek jelentős növekedése azzal függ össze, hogy sok cég az igényekhez igazodva ebben az évben indította el internetes információ- és/vagy termékszolgáltatását.
A nem hálózatos kereskedelmi cégek: 2001. III. negyedévében a mintában szereplő nem hálózatos kereskedelmi vállalatok 85%-a már rendelkezik internet kapcsolattal, s további 3,5%-uk a következő 12 hónapban szeretne csatlakozni a világhálóhoz. Ezzel az internetes lefedettség a nem hálózatos kereskedelmi cégek esetében egy év múlva szinte teljessé válik 98,4% (súlyozatlanul 94,4% lesz). A vállalatoknál átlagosan a foglalkoztatottak 68,4%-a dolgozik számítógéppel, s ezek közül minden második internet kapcsolattal is rendelkezik. A fennmaradó számítógépeknek egyharmadáról pedig e-mail üzenetek küldése és fogadása lehetséges. A számítástechnikai tevékenységet folytató kereskedelmi vállalatoknál szinte minden alkalmazott személyi számítógéppel dolgozik. Ezeknél a cégeknél valamennyi számítógép képes internetes kapcsolatot létesíteni, s minden alkalmazott rendelkezik számítástechnikai ismeretekkel.
A vállalatokon belüli hatékony információgazdálkodás egyik lehetséges eszköze a cégen belüli intranet kapcsolat kialakítása. A kereskedelmi hálózatot nem üzemeltető vállalatok jelenleg 81%-a rendelkezik az információ hozzáférés ezen eszközével. Extranettel (a kereskedelmi partnerek által is részben hozzáférhető intranettel) a vállalatoknak 13%-a rendelkezik. A jövőben azonban ezen a területen jelentős növekedés várható. WAP-alapú mobiltelefonos információnyújtást a cégeknek csak kis töredéke biztosít (3%), bár a következő egy évben ebben a szegmensben is növekedés várható. Az elektronikus adatcsere (EDI) felhasználási körében a közelmúltban jelentős változások zajlottak le. Míg az előző negyedévben a vállalatoknak minimális hányada használta ezt a módot az adatok továbbítására, addig 2001. III. negyedévében már 16%-uk bonyolította adatforgalmának egy részét elektronikus formában.
A kereskedelmi hálózattal nem rendelkező vállalatok számára ma már magától értetődő a számítógépes árukészlet-nyilvántartás. A vállalatok 95%-a ily módon vezeti nyilvántartását. Az automatikus árurendelés is egyre népszerűbbé válik a vállalatok körében, hiszen ezzel jelentős erőforrás-megtakarítás érhető el. Minden második vállalat alkalmazza ezt az árurendelési formát.
A nem hálózatos kereskedelmi cégek esetében továbbra is az ISDN vonalak a legnépszerűbbek. A vállalatok 45%-a rendelkezik az internet hozzáférés ezen módjával. Bár a modemes hozzáférés még napjainkban is igen elterjedtnek számít (minden harmadik cég rendelkezik ezzel éri el az internetet), mégis a kábel TV és az ADSL típusú internet elérhetőségi lehetőségeket egyre nagyobb érdeklődés övezi.
A kereskedelmi hálózattal nem rendelkező 10 fő feletti vállalatok jelenleg elsődlegesen a levelezésre használják az internetet. Növekszik ugyanakkor a szerepe a kutatásokban és adatgyűjtésekben, az adatbázisok elérésében, a marketingben, valamint az ügyfelekkel való kapcsolattartásban. A nagykereskedelmi vállalatok esetében egyre gyakrabban használják a belső tájékoztatásnak ezt a formáját is.
Azt, hogy egy vállalat milyen képet alakít ki magáról ma már az is szignifikánsan befolyásolja, hogy rendelkezik-e a vállalat saját honlappal. A nem hálózatos kereskedelmi cégek 71%-ának már jelenleg is van honlapja, s a következő 12 hónapban további 15% tervezi, hogy honlapot fog készíteni (készíttetni). Míg a nagykereskedelmi és számítástechnikai tevékenységgel foglalkozó kereskedelmi cégek általában hetente vagy havonta frissítik honlapjukat, addig a kiskereskedelmi cégek 43%-a csak negyedévente teszi ugyanezt.
A hálózatos kereskedelmi cégek:
2001. III. negyedévében a mintában szereplő vállalatok 97,6%-a már rendelkezik internet kapcsolattal (a súlyozatlan átlag 82%). A következő egy évben további 2%-uk tervezi az internet bevezetését, s ezzel az internet-használat valamennyi cég számára lehetővé válik.
A kereskedelmi hálózatot üzemeltető vállalatoknál a foglalkoztatottaknak fele dolgozik számítógéppel, melyeknek 62%-a internet kapcsolattal is rendelkezik. Az intrernet kapcsolattal nem rendelkező számítógépek 58%-áról lehetséges e-mail üzenetek küldése és fogadása. Az internettel való ellátottság jelentős szóródást mutat a különböző vállalati szegmensek között. Míg a nagykereskedelmi cégeknél háromból két számítógép rendelkezik internet kapcsolattal, addig a kiskereskedelmi egységeknél csupán minden ötödik PC-re jut internethasználati lehetőség. A hálózatos kereskedelmi vállalatoknál jellemzően az alkalmazottak 42%-a rendelkezik számítástechnikai ismeretekkel, a következő 1 évben további 5%-kal bővül ez az arány.
Egy év múlva már mind a hálózatos, mind a nem hálózatos kereskedelmi cégek esetében 80% fölötti lesz az intranet alkalmazása. Az extranet a hálózatos kereskedelmi vállalatoknál még kezdeti szakaszában van. 2%-os jelenlegi elterjedtsége (a súlyozatlan átlag 5%) a jövőben várható dinamikus növekedés által jelentősen emelkedhet, s egy év múlva elérheti a 34%-ot.
A hálózatos kereskedelmi cégeknél csakúgy, mint a nem hálózatosaknál az ISDN internet kapcsolat a leggyakoribb (minden második cég rendelkezik a kapcsolat ezen formájával). A modemes elérés továbbra is nagy gyakorisággal szerepel a világhálóhoz való kapcsolódásban (a vállalatok 39%-ánál). A kereskedelmi hálózatot üzemeltető vállalatok körében egyre népszerűbb a kábeltévés elérhetőség, melyet jelenleg a vállalatok 7%-a alkalmaz. Emellett továbbra is jelentős részarányt képvisel a bérelt vonalas kapcsolati lehetőség is (11%).
Jelenleg a hálózatos kereskedelmi vállalatok 76%-a rendelkezik honlappal, de a következő egy évben a fennmaradó 24% is tervezi saját honlap kialakítását. Mobilinternetes WAP-oldallal jelenleg a cégeknek még elenyésző százaléka rendelkezik. A következő 12 hónapban azonban minden ötödik kiskereskedelmi, valamint jármű és üzemanyag-kereskedelmi cég tervezi, hogy ilyen módon is információval látja el fogyasztóit és ügyfeleit.
1. A válaszadók az “egyáltalán nem – teljes mértékben” skálán értékelték az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatását.
2. Az E-értékesítés részindex az egyes vállalatok forgalmához viszonyított internetes értékesítés változását jellemzi a következő 12 hónapra vonatkozóan. A lehetséges válaszok a “jelentősen csökken – jelentősen nő” kategóriák között mozogtak.
3. Az E-beszerzés részindex a kereskedelmi vállalatok következő 12 hónapban az internetes beszerzéseik arányára vonatkozó várakozásait számszerűsíti.
4. Ez a részindex arról ad tájékoztatást, hogy a vállalatok hogyan tudják kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket most és 12 hónap múlva.

A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését.

A 2001. III. negyedéves felmérésünk legfontosabb, a kereskedelmi cégekre vonatkozó összegző eredményei a következők. Az összes 5 fő feletti kereskedelmi cég 8%-a válaszolt, ami a válaszolók árbevételét figyelembe véve 18%-os reprezentáltságot (ezen belül a kiskereskedelemben 12%-ot, a nagykereskedelemben 26%-ot) jelent. A vállalatok várakozásait részindexekben foglaltuk össze, ezek alakulását a következő ábra mutatja be.

2001-iii-jelentes-kereskedelem-webigen1

Megjegyzés: az értékek -100 és +100 között mozoghatnak; a 0 feletti értékek a pozitív várakozásokat mutatják.

2001-iii-jelentes-kereskedelem-webigen2

A GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati index négy negyedéves alakulását tekintve megállapíthatjuk, hogy bár a vállalatok még mindig optimistán szemlélik az internet hatásait a piacra, azonban az optimizmus folyamatosan csökkent az utóbbi egy évben (az index értéke ebben a negyedévben 3). Az index 2001. III. negyedévi ismételt csökkenése az Internet hatása részindex jelentős esésének a következménye (a másik három részindex mérsékelt emelkedése mellett).

Az ebben a negyedévben lezajlott változásokat azonban mégsem lehet negatívan értékelni, hiszen az internet hatása részindex csökkenése mindössze azt fejezi ki, hogy a kereskedelmi vállalatok kevésbé bíznak abban, hogy az internet a közeljövőben jelentősen megváltoztatná a jelenlegi piaci erőviszonyokat. Véleményük szerint egy körültekintő és megfelelően átgondolt vállalati politikát követve a világháló bekapcsolásával a jelenlegi erőviszonyok fennmaradása várható.

Az E-értékesítés és E-beszerzés részindexek értékei emelkedtek a III. negyedévben, ami arra utal, hogy a vállalatok egyre nagyobb lehetőséget látnak az interneteses értékesítésben és beszerzésben. Az internet lehetőség részindex ebben a negyedévben is optimizmusról árulkodik (22). A kereskedelmi vállalatok szerint a jövőben is folytatódik az eddigi tendencia, s várakozásaik szerint képesek lesznek az internet nyújtotta lehetőségeket egyre jobban kihasználni.

A felmérés további megállapításai a következők

A kereskedelmi cégek szerint a következő 12 hónapban az e-kereskedelem volumene növekedni fog. Az általuk jelzett egyenleg 15 volt, amit összevetve az előző negyedéves várakozásokkal, növekvő optimizmusra lehet következtetni (előző negyedév 6).

A vállalatvezetők szerint 2001-ben az egyszeri informatikai beruházások között várhatóan a weboldal kialakítási és fejlesztési költségek emelkednek a legnagyobb mértékben, mely az egész ágazatban idén összesen 916 millió forintot tesz ki. A weboldallal kapcsolatos költségek jelentős növekedése azzal függ össze, hogy sok cég az igényekhez igazodva ebben az évben indította el internetes információ- és/vagy termékszolgáltatását.

A nem hálózatos kereskedelmi cégek: 2001. III. negyedévében a mintában szereplő nem hálózatos kereskedelmi vállalatok 85%-a már rendelkezik internet kapcsolattal, s további 3,5%-uk a következő 12 hónapban szeretne csatlakozni a világhálóhoz. Ezzel az internetes lefedettség a nem hálózatos kereskedelmi cégek esetében egy év múlva szinte teljessé válik 98,4% (súlyozatlanul 94,4% lesz). A vállalatoknál átlagosan a foglalkoztatottak 68,4%-a dolgozik számítógéppel, s ezek közül minden második internet kapcsolattal is rendelkezik. A fennmaradó számítógépeknek egyharmadáról pedig e-mail üzenetek küldése és fogadása lehetséges. A számítástechnikai tevékenységet folytató kereskedelmi vállalatoknál szinte minden alkalmazott személyi számítógéppel dolgozik. Ezeknél a cégeknél valamennyi számítógép képes internetes kapcsolatot létesíteni, s minden alkalmazott rendelkezik számítástechnikai ismeretekkel.

2001-iii-jelentes-kereskedelem-net

A vállalatokon belüli hatékony információgazdálkodás egyik lehetséges eszköze a cégen belüli intranet kapcsolat kialakítása. A kereskedelmi hálózatot nem üzemeltető vállalatok jelenleg 81%-a rendelkezik az információ hozzáférés ezen eszközével. Extranettel (a kereskedelmi partnerek által is részben hozzáférhető intranettel) a vállalatoknak 13%-a rendelkezik. A jövőben azonban ezen a területen jelentős növekedés várható. WAP-alapú mobiltelefonos információnyújtást a cégeknek csak kis töredéke biztosít (3%), bár a következő egy évben ebben a szegmensben is növekedés várható. Az elektronikus adatcsere (EDI) felhasználási körében a közelmúltban jelentős változások zajlottak le. Míg az előző negyedévben a vállalatoknak minimális hányada használta ezt a módot az adatok továbbítására, addig 2001. III. negyedévében már 16%-uk bonyolította adatforgalmának egy részét elektronikus formában.

A kereskedelmi hálózattal nem rendelkező vállalatok számára ma már magától értetődő a számítógépes árukészlet-nyilvántartás. A vállalatok 95%-a ily módon vezeti nyilvántartását. Az automatikus árurendelés is egyre népszerűbbé válik a vállalatok körében, hiszen ezzel jelentős erőforrás-megtakarítás érhető el. Minden második vállalat alkalmazza ezt az árurendelési formát.

A nem hálózatos kereskedelmi cégek esetében továbbra is az ISDN vonalak a legnépszerűbbek. A vállalatok 45%-a rendelkezik az internet hozzáférés ezen módjával. Bár a modemes hozzáférés még napjainkban is igen elterjedtnek számít (minden harmadik cég rendelkezik ezzel éri el az internetet), mégis a kábel TV és az ADSL típusú internet elérhetőségi lehetőségeket egyre nagyobb érdeklődés övezi.

A kereskedelmi hálózattal nem rendelkező 10 fő feletti vállalatok jelenleg elsődlegesen a levelezésre használják az internetet. Növekszik ugyanakkor a szerepe a kutatásokban és adatgyűjtésekben, az adatbázisok elérésében, a marketingben, valamint az ügyfelekkel való kapcsolattartásban. A nagykereskedelmi vállalatok esetében egyre gyakrabban használják a belső tájékoztatásnak ezt a formáját is.

Azt, hogy egy vállalat milyen képet alakít ki magáról ma már az is szignifikánsan befolyásolja, hogy rendelkezik-e a vállalat saját honlappal. A nem hálózatos kereskedelmi cégek 71%-ának már jelenleg is van honlapja, s a következő 12 hónapban további 15% tervezi, hogy honlapot fog készíteni (készíttetni). Míg a nagykereskedelmi és számítástechnikai tevékenységgel foglalkozó kereskedelmi cégek általában hetente vagy havonta frissítik honlapjukat, addig a kiskereskedelmi cégek 43%-a csak negyedévente teszi ugyanezt.

A hálózatos kereskedelmi cégek:

2001. III. negyedévében a mintában szereplő vállalatok 97,6%-a már rendelkezik internet kapcsolattal (a súlyozatlan átlag 82%). A következő egy évben további 2%-uk tervezi az internet bevezetését, s ezzel az internet-használat valamennyi cég számára lehetővé válik.

A kereskedelmi hálózatot üzemeltető vállalatoknál a foglalkoztatottaknak fele dolgozik számítógéppel, melyeknek 62%-a internet kapcsolattal is rendelkezik. Az intrernet kapcsolattal nem rendelkező számítógépek 58%-áról lehetséges e-mail üzenetek küldése és fogadása. Az internettel való ellátottság jelentős szóródást mutat a különböző vállalati szegmensek között. Míg a nagykereskedelmi cégeknél háromból két számítógép rendelkezik internet kapcsolattal, addig a kiskereskedelmi egységeknél csupán minden ötödik PC-re jut internethasználati lehetőség. A hálózatos kereskedelmi vállalatoknál jellemzően az alkalmazottak 42%-a rendelkezik számítástechnikai ismeretekkel, a következő 1 évben további 5%-kal bővül ez az arány.

Egy év múlva már mind a hálózatos, mind a nem hálózatos kereskedelmi cégek esetében 80% fölötti lesz az intranet alkalmazása. Az extranet a hálózatos kereskedelmi vállalatoknál még kezdeti szakaszában van. 2%-os jelenlegi elterjedtsége (a súlyozatlan átlag 5%) a jövőben várható dinamikus növekedés által jelentősen emelkedhet, s egy év múlva elérheti a 34%-ot.

A hálózatos kereskedelmi cégeknél csakúgy, mint a nem hálózatosaknál az ISDN internet kapcsolat a leggyakoribb (minden második cég rendelkezik a kapcsolat ezen formájával). A modemes elérés továbbra is nagy gyakorisággal szerepel a világhálóhoz való kapcsolódásban (a vállalatok 39%-ánál). A kereskedelmi hálózatot üzemeltető vállalatok körében egyre népszerűbb a kábeltévés elérhetőség, melyet jelenleg a vállalatok 7%-a alkalmaz. Emellett továbbra is jelentős részarányt képvisel a bérelt vonalas kapcsolati lehetőség is (11%).

2001-iii-jelentes-kereskedelem-hozzaferes

Jelenleg a hálózatos kereskedelmi vállalatok 76%-a rendelkezik honlappal, de a következő egy évben a fennmaradó 24% is tervezi saját honlap kialakítását. Mobilinternetes WAP-oldallal jelenleg a cégeknek még elenyésző százaléka rendelkezik. A következő 12 hónapban azonban minden ötödik kiskereskedelmi, valamint jármű és üzemanyag-kereskedelmi cég tervezi, hogy ilyen módon is információval látja el fogyasztóit és ügyfeleit.

1. A válaszadók az “egyáltalán nem – teljes mértékben” skálán értékelték az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatását.

2. Az E-értékesítés részindex az egyes vállalatok forgalmához viszonyított internetes értékesítés változását jellemzi a következő 12 hónapra vonatkozóan. A lehetséges válaszok a “jelentősen csökken – jelentősen nő” kategóriák között mozogtak.

3. Az E-beszerzés részindex a kereskedelmi vállalatok következő 12 hónapban az internetes beszerzéseik arányára vonatkozó várakozásait számszerűsíti.

4. Ez a részindex arról ad tájékoztatást, hogy a vállalatok hogyan tudják kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket most és 12 hónap múlva.

Hasonló kutatásaink

FŐBB KUTATÁSI TÉMÁINK
bónusz/kupon, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-pénzügyek, e-turizmus, elektronikus hírközlés, frekvencia, információs társadalom, informatikai biztonság, internet-előfizetés, internet-gazdaság, internet-használat, internet-hozzáférés, internet-penetráció, internetbank, internetes kereskedelem, K+F, karácsony, közösségi oldal, média, mobil fizetés, mobil pénztárca, mobil vásárlás, mobilinternet, mobiljáték, mobiltelefon, NGN, okostelefon, online játék, online vásárlás, PC, tablet, távközlés, TV, videómegosztás, VoD