eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

Fókuszban az e-kereskedelem, 2001. IV. negyedév

2002. február 01.

A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A 2001. IV. negyedéves felmérésünk legfontosabb, a kereskedelmi cégekre vonatkozó összegző eredményei a következők.

A kereskedelmi cégek 78%-a már ma is rendelkezik internetkapcsolattal. Ez az arány 2002 végére várhatóan eléri a 90%-ot. Az internetes biztonsági eljárásokra egyre nagyobb figyelmet fordítanak a cégek. Míg jelenleg csak 7%-uk rendelkezik biztonsági előírásokat rögzítő dokumentummal, addig ez az arány a következő egy évben megötszöröződhet. A kereskedelmi vállalatok beszerzéseiknél elsősorban a beszállítók megbízhatóságát, valamint a jó piacismeretet tartják a legfontosabbnak. Többségük azonban továbbra is bizalmatlan az internetes tranzakciók iránt. Véleményük szerint az állam leginkább beruházási adókedvezményekkel, vissza nem térítendő állami támogatásokkal, valamint kamatmentes és kedvezményes hitelekkel segíthetné elő az internetgazdaság fejlődését.

A vállalatok várakozásait a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexben foglaltuk össze, mely alakulását a következő ábra mutatja be.

2001-iv-jelentes-kereskedelem-webigen
A konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magába. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.
Megjegyzés: a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati index a részindexek számtani átlaga (az értékek -100 és +100 között mozoghatnak; a 0 feletti értékek a pozitív várakozásokat mutatják).

A GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati index értéke 2001. IV. negyedévében 4,8, ami mérsékelt növekedés az előző időszakhoz képest. Az index öt negyedéves alakulását tekintve megállapíthatjuk, hogy bár a tendenciák mérsékelt csökkenést mutattak 2001 év folyamán – ez alól csak a negyedik negyedév a kivétel – az index összességében végig a pozitív tartományban mozgott. A vállalatok valójában tehát optimistán szemlélik az internet kihatását a vállalati piacokra, s bár a cégek többsége jelenleg csak kis mértékben képes hasznosítani a technika e vívmányából, az internetből származó előnyöket, középtávon mégis bíznak annak piacélénkítő hatásában.

A kereskedelmi vállalatok más vállalati szegmensekhez hasonlóan egyre egyértelműben vallják, hogy a modern gazdaságtól ma már elválaszthatatlanok az olyan újszerű technikai megoldások, mint az internet. Bár a cégek jellemzően amellett foglalnak állást, hogy az internetes alkalmazások ma még nem tesznek lehetővé jelentős erőforrás-megtakarításokat, a negyedik negyedéves mintába került kereskedelmi vállalatoknak 78%-a már ma is rendelkezik internetkapcsolattal. A piaci részesedés megtartásáért és növeléséért folyatatott harcban egyik cég sem akar hátrányba kerülni, ezért lassan mindenki megbarátkozik a távkapcsolat e formájával, s keresi a lehetőségeket, hogy középtávon miként juthatna ilyen módon mégis versenyelőnyhöz. A kérdés relevanciáját tükrözi, hogy a következő egy évben a kereskedelmi vállalatok körében az internetpenetráció elérheti a 90%-ot. Napjainkban azonban már nemcsak a nagyvállalati kör számára jelent kiváltságot az internethasználat lehetősége. Ma már négyből három mikrovállalkozásnak, a kisvállalatok esetében pedig ötből négynek van lehetősége a világháló böngészésére és internetes alkalmazások futtatására. A válaszadó cégeknek eddig 7%-a készített olyan dokumentumot, mely biztonsági előírásokat tartalmaz az internet-használattal kapcsolatban. A jövőben azonban ennek növekedésével lehet számolni, s egy év múlva akár a cégek 35%-a is rendelkezhet vele. Erre a területre már most is, de várhatóan a közeljövőben is a legnagyobb hangsúlyt a kereskedelmi cégek közül a középvállalatok helyezik.

A biztonság szerepének fokozatos felértékelődését jelzi, hogy a kereskedelmi cégek 2002-ben az előző évinél jóval nagyobb összegeket szánnak az informatikai biztonság megteremtésére. A legnagyobb mértékben a 20-30 fő közötti, illetve a 300 fő fölötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalatok növelik ilyen irányú kiadásaikat. Ma már egyre több vállalat használja az internetet a beszerzés területén. Rendelések feladására a vállalatoknak 38%-a, ajánlatkérésre pedig már több, mint 50%-a használja az internetet.

A stratégiai anyagok beszerzése esetén a kereskedelmi cégek a legfontosabbnak a beszállítók megbízhatóságát, valamint a jó piacismeretet tartották, míg a jó tárgyalókészség és az információ-technológiai eszközök alkalmazása többségüknél nem játszik domináns szerepet. A beszerzés területén az internetes megoldások elterjedésének lefőbb gátja ötből két vállalat esetében a bizalmatlanság az internetes tranzakciók iránt. A vállalatok egyharmada szerint az adott vállalati méret esetében internet alapú beszerzést támogató alkalmazások bevezetése nem lenne költséghatékony. A projektek megtérülését késlelteti, hogy a magas beruházási költségekhez, sokszor magas üzemeltetési költségek járulnak. Sok vállalat számára a parnerek felkészültsége és a hiányzó informatikai ismeretek is hátráltatják az elektronikus alkalmazások bevezetését.

Összességében bizakodásra adhat okot, hogy a beszerzési problémák megoldódása esetén a vállalatok közel egynegyede biztosan, míg további 47%-a valószínűleg vásárolna az interneten keresztül. Ha ehhez hozzáadjuk a bizonytalanok számát, akik jelenleg még egyáltalán nem tudnak dönteni (14%), akkor a potenciális internetes vásárlók köre, akár a vállalatok 80%-át is jelentheti. 2001. IV. negyedévében a válaszoló vállalatoknak mindössze 3%-a állította biztosan, hogy semmilyen körülmények között nem vásárolna az interneten keresztül.

A legújabb technológiák elterjesztésében, a hatékony és innovatív alkalmazások meghonnosításában az államnak is stratégiai szerepe van. A cégek véleménye szerint az állam leginkább vissza nem térítendő állami támogatással, beruházási adókedvezményekkel, valamint kamatmentes és innovációs hitelekkel segíthetné elő az internetgazdaság fejlődését.

Megállapítható, hogy rövid távon internetes beszerzéseik tekintetében alapvetően optimisták a kereskedelmi cégek. Az ágazat egészét nézve mérsékelt emelkedésre lehet számítani. A legnagyobb növekedési potenciált a kultúr- és elektromos cikkekkel kereskedő vállalatok hordozzák magukban. A tüzelő- és építőanyag, valamint a gyógyszerkereskedelmi vállalatok a jövőben várhatóan nem változtatnak beszerzési stratégiájukon (jelenleg minmális hányadban használják az internetet ezen a területen, ami nagyrészt a jól bevállt beszerzési csatornákhoz való ragaszkodásból, valamint termékeik speciális jellegéből adódik).

Hasonló kutatásaink

FŐBB KUTATÁSI TÉMÁINK
bónusz/kupon, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-pénzügyek, e-turizmus, elektronikus hírközlés, frekvencia, információs társadalom, informatikai biztonság, internet-előfizetés, internet-gazdaság, internet-használat, internet-hozzáférés, internet-penetráció, internetbank, internetes kereskedelem, K+F, karácsony, közösségi oldal, média, mobil fizetés, mobil pénztárca, mobil vásárlás, mobilinternet, mobiljáték, mobiltelefon, NGN, okostelefon, online játék, online vásárlás, PC, tablet, távközlés, TV, videómegosztás, VoD