eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

Hódítanak a videómegosztó portálok, de egyelőre a TV nézéstől nem vesznek el időt

2009. május 01.

GKIeNET – T-Home – T-Mobile: Hódítanak a videómegosztó portálok, de egyelőre a TV nézéstől nem vesznek el időt Magyarországon, 2008 végén már több mint 650 ezren néztek rendszeresen online videó tartalmat – derül ki a GKIeNET – T-Home – T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról 2009. májusban közzétett kutatásából. Az interneten keresztüli videó tartalom fogyasztása egyre népszerűbb, így a világban is megjelentek a domináns szereplők – de ezek mellett a hazai videómegosztó szolgáltatásoknak is kiemelt szerep jut. A videómegosztók a mozgóképes tartalom keresőmotorjaivá is vállnak.

Magyarországon, 2008 végén a 14 évnél idősebbek közül 3,09 millió fő (teljes népesség 36%-a) számított rendszeres internethasználónak, online videó tartalmakat pedig már 21%-uk (650 ezer fő) nézett rendszeresen Az eMarketer által 2009 elején megjelentetett felmérése szerint az Egyesült Államokban az online módon videókat az internetezők csaknem 82%-a nézett 2008 végén (összesen 137 millió fő, a teljes népesség 45%-a), ami előrevetíti, hogy az interneten elérhető videó tartalom az internethasználat intenzitásának növekedését is magával hozza. A folyamat már Magyarországon is elindult.

Az online videót nézők számán kívül fontos adat, hogy milyen gyakorisággal néznek videókat a videómegosztó portálokon és milyen jellegű videókat néznek. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az Egyesült Államokban a férfiak gyakrabban néznek online videót, mint a nők, a fiatalabb (18-24 éves) generáció körében pedig népszerűbb a videó tartalom internetes környezetben, mint a 24 év felettiek körében.

Az amerikai felhasználók online videó nézési gyakorisága

tabla 53.1

Az egyesült államokbeli online videózók kis része (10-15%-a) már csak letöltés útján néz videó tartalmat, a felhasználók több mint fele (50-60%-a) pedig a videóstreamek megtekintése mellett már töltött le videót az internetről. Bár a videómegosztó oldalak böngészése tipikus módja a streamelt videók megtekintésének (ez a csupán érzékelést engedő felhasználás), de a videómegosztókon elérhető videók letöltésére az interneten könnyen elérhetők speciális szoftverek és online alkalmazások. Az amerikai online videózók fennmaradó része (30-40%-a) csak streamelt videókat néz, a magasabb életkorú felhasználók esetén ez az arány magasabb, az 55 év feletti online videózók több mint fele pedig csak videóstreameket néz, letöltött videókat nem.

Videó tartalmak már a ’90-es évek közepén is elérhetők voltak az interneten (Guba.com, Heavy.com), de az első közösségi (web 2.0-ás) videómegosztó szolgáltatások világszerte csak 2003-ban jelentek meg. A ma világszinten legnépszerűbb videómegosztók közül a Metacafe már 2003-ban elindult, ezt két évvel később követte a YouTube, illetve a vele nagyjából egy időben indult Dailymotion és Google Video, míg a Hulu-t 2007 márciusában alapították.

A szolgáltató a videómegosztó szolgáltatás esetében csak a szervert, illetve az alkalmazást, mint keretrendszert biztosítja, a videó tartalmat a felhasználók készítik, töltik fel, osztják meg, véleményezik, és ilyen módon a további látogatókat vonzó értéket az aktív közösség teremti. A videómegosztók bevétele jelenleg még a hirdetési felületek értékesítéséből származik. A longtail jelenség a videómegosztó szolgáltatásoknál is megjelent. A felhasználók körében egyelőre a legnépszerűbb portál a Google tulajdonában lévő YouTube, ahol az aktuálisan legnézettebb videókat naponta néhány százezerszer tekintik meg, ugyanakkor a portált jelenleg naponta 210 millió esetben keresik fel (ami havonta átlagosan 6,3 milliárd oldalletöltést jelent). Az oldalra jelenleg percenként 15 órányi videó anyagot töltenek fel.

A YouTube fejlődése számokban

tabla 53.2

Az egyre népszerűbb videómegosztó szolgáltatások ugyanakkor különböző stratégiával igyekeznek megkülönböztetni magukat:

•    Dailymotion: a YouTube-bal szemben – ahol megközelítőleg azonos a férfi-női felhasználók aránya – a Dailymotionnál magasabb a férfi nézők aránya. A maximálisan feltölthető videó fájl méret 150 Mbyte, ami a magasabb a YouTube által biztosítottnál (100 Mbyte). A Dailymotionre feltölthető videó maximális hossza 20 perc (a YouTube-nál ez 10 perc). Az oldalra már mobiltelefonról vagy közvetlenül webkameráról is feltölthetők videók, ami előrevetíti, hogy felhasználók mindegyike lényegében amatőr riporterként készíthet az egész világ számára tartalmat.

•    Imeem.com: a 2004-ben alapított oldal a videók mellett blogokat, audió fájlokat és képeket is kiszolgáló komplex közösségi szolgáltatás.

•    Google Video: a Google 2005-ben indított saját fejlesztésű videómegosztó szolgáltatása dinamikus egyedi látogatói szám növekedést produkál, de piaci részesedése mindig a YouTube töredéke maradt – ez is közrejátszott abban, hogy a Google 2006 őszén felvásárolta a YouTube-ot. Jelenleg a Google Video oldalon a Google Video-n keresztül feltöltött videókon kívül kereshetők és elérhetők a YouTube videók is, amivel a Google egy laza összekapcsolást teremtett meg a tulajdonában álló két szolgáltatás között, miközben a minél szélesebb tartalomkínálat követelményének is eleget tesz. A Google Video látogatottsága – YouTube nélkül – hasonló a Video.Yahoo.com-hoz (a 2005-ben induló Yahoo! szolgáltatás 2006-ra komplett videómegosztóvá alakult). Az Egyesült Államokban jelenleg megközelítőleg 2-2 millió egyedi látogató használja havonta a két oldalt.

•    Hulu: az oldalt az NBC Universal és a News Corporation alapította 2007-ben, 2009. áprilistól pedig már a Disney is a tulajdonosok között van. Egy kockázati tőke társaság (Providence Equity Partners) 100 millió dollárt invesztál az videómegosztó fejlesztésébe, a disztribúciós partnerek között pedig ott van az AOL, a Comcast, az MSN, a MySpace és a Yahoo! is. A Hulu által közzétett – de számosságát tekintve kevés, de legális – tartalom (sorozatok, filmek) megtekintésszámot eredményez. Az oldal látogatottsága rendkívül gyorsan növekszik, a felhasználók pedig a YouTube látogatókhoz képest kifejezetten sok időt töltenek átlagban az oldalon.

•    Megavideo: az oldal a felhasználók számára ingyenes fájlmegosztó szolgáltatások (pl. Rapidshare, Netload, Megaupload) üzleti modelljét a videómegosztók funkcionalitásával kombinálva jött létre – a fájlmegosztó Megaupload-ból nőve ki magát. Alapvetően a Megavideo is ingyenes, de prémiumszolgáltatásokat is igénybe lehet venni. A tárhely mögött egy flash videó felületet készítettek, így a videó feltöltés és konverzió után az adott videó URL birtokában lévő látogatók a nélkül tudják jó minőségben megtekinteni a videót, hogy le kellene azt tölteniük. A hagyományos fájlmegosztókhoz hasonlóan a Megavideo lejátszó oldalán is hirdetések jelennek meg, sőt a lejátszás közben, azt megszakítva videó hirdetéseket kell a felhasználóknak megtekintenie, amennyiben nem fizetnek elő a prémiumszolgáltatásokra (ez esetben biztosítják a hirdetésmentességet, a gyorsabb stream-et, és nincs várakozási idő).

A fájlmegosztókhoz hasonlóan a Megavideo videó player oldalak linkjei sem kereshetők egyszerűen a Megavideo oldalán, hanem egyéb oldalakon, e-maileken, fórumokon terjednek. A modell lehetővé tette a felhasználók számára, hogy a YouTube-bal szemben (ahol a videók többsége rövid, vicces vagy otthoni videó, és a feltöltött teljes filmeket a filmforgalmazói tiltás miatt gyorsan törlik) az eddig tipikusan fájlcserélő hálózatokon terjedő sorozatokat, hollywoodi filmeket nézzenek ingyenes stream formában. A Megavideo 2009 januárjára bekerült a tíz legnézettebb videó oldal közé és jelenleg már havi több mint 100 millió videó megtekintést generál. Sikeréhez hozzájárult az is, hogy a fájlmegosztó szolgáltatás üzleti modelljét kiegészítették: a magas nézettségű videók feltöltőit díjazzák prémium csomag adásával illetve kiemelkedő nézettség (100 ezer letöltés) elérése után fizetnek is a feltöltőknek.

Az oldal a Metacafé-val megegyező módon nem engedi a tartalomduplikálást – így ösztönzik a felhasználókat a kimagasló nézettséggel kecsegtető videók feltöltésére, ami miatt viszont igen sok a szerzői jogsértések száma. A Megavideo terveiben szerepel, hogy a feltöltők reklámokat helyezhetnek majd el a videók player oldalán és a videókban, illetve a hirdetési bevétel teljes egészében a hozzájuk folyik majd be.

•    Metacafe: a 2008 februárjában már 27 millió havi egyedi látogatóval rendelkező oldal megkülönböztető jellemzője a többi szolgáltatással szemben, hogy elsőként nem engedték meg a tartalom duplikációt: egy videó csak egyszer kerülhet feltöltésre.

A videómegosztókon keresztül elérhető tartalom mennyisége és típusa, illetve az egy tartalom egységre jutó nézettség alapján jelentős eltérések láthatók. A Hulu esetében a kévés tartalomhoz nagy megtekintésszám tartozik (ez jellemzi a népszerű TV csatornákat is), míg például a YouTube esetében a sok – jellemzően felhasználók által készített – tartalmat viszonylag kevesen tekintik meg. A két típus tehát elkülönül, még ha mindkettő esetében magas is a nézettség mutató, a jelenleg népszerű videómegosztók többsége pedig a YouTube-hoz hasonló vonásokat visel magán. A videómegosztók egyben a mozgóképes tartalom keresőmotorjaivá is vállnak.

Videómegosztók tartalomkínálata és az egy tartalom egységre jutó nézők számának összefüggése

(2009. május)

2009-jelentes-internetgazd-v-01_hun

A fentiekből látható, hogy a felhasználók által készített tartalomhoz képest a professzionális tartalom nagyobb vonzerőt képvisel internetes környezetben. A Hulu-t eleve nagy tartalom előállítók alapították, de a nem tartalom birtokosok által működtetett videómegosztók és televízió csatornák közötti együttműködésre is látható már több példa – ilyen a YouTube CBS csatornával kötött partnersége is. A 2006 őszén indult együttműködésben a CBS külön színvilágban megjelenő csatorna aloldalt kapott a YouTube-on és naponta tölti fel műsorrészleteit, a YouTube-CBS csatorna oldalon megjelenő hirdetéseket pedig a felek megosztják egymás között. A hirdetési bevételen túl a YouTube számára előnyös, hogy a tartalom-együttműködés révén minőségi legális tartalmak kerülnek fel az oldalára, a CBS televízió csatorna ugyanakkor internetes megjelenésével új közönséget ér el. A YouTube-os jelenlét sikerét az is bizonyítja, hogy a kooperáció elindulása óta megnőtt a CBS televízió csatorna nézettsége.

Magyarországon, a munkahelyen a napi internet-használat átlagos ideje (2,8 óra) magasabb, mint az otthoni internetezéssel töltött idő (1,9 óra), videómegosztó portálokat viszont napközben többen keresnek fel (76%), mint az esti órákban. Hazánkban a tévénézettség jellemzően 17.00-23.30 között a legintenzívebb, ebben az időintervallumban átlagosan 2-5 millió fő mellett van bekapcsolt tévékészülék (hét közben az esti órákban a tévénézést intenzívebb, míg a hétvégén a nézettség megoszlása egyenletesebb) – de a tévénézéstől egyelőre a videómegosztó portálok nem tudnak jelentős számú nézőt elcsábítani.

A videómegosztó szolgáltatást ugyanakkor egyre többen (az online videókat nézők 62%-a) a hírként megjelenő szöveges leírásban lévő videóablakon keresztül veszik igénybe, ami mutatja, hogy a magyarországi videómegosztóknak (melyek közül a legnépszerűbbek Videa, az Indavideo és a Videoplayer) már jelenleg is fontos szerep jut a hírek, illetve a szórakoztatás piacán.

Hasonló kutatásaink

  • TV falók – terjed az IPTV
    Magyarországon az otthoni szabadidő eltöltése az elmúlt 25-30 év során a televíziózás köré szerveződött. A tévénézés jellemzően passzív elfoglaltság, amire a tartalomszolgáltatói piac sokáig nem is...
  • Olimpia tévében és neten: 600 ezren már okostelefonon is szurkolnak
    // A felnőtt magyar internetezők elkötelezett szurkolók: 69 százalékuk, azaz több mint 3 és félmillió fő tervezi figyelemmel kísérni a riói olimpiát. Tízből hét válaszadó pedig minden olyan verse...
  • Tévénézők országa, mire mehet a Netflix?
    Idén januárban hazánkban is elindult az Egyesült Államokban már évek óta rendkívül népszerű internetes tévézést nyújtó szolgáltatás, a Netflix. Miért fontos ez? A cég megváltoztathatja a hagyományo...
  • A tévé kiszabadul a lakásból: tévézés az okoseszközök korában
    Az online elérhető tartalmak és az okoseszközök véget vetnek a hagyományos tévézés aranykorának. Ma már nem csupán valós időben nézzük a televízióban sugárzott műsorokat, hanem rögzítjük és visszan...
FŐBB KUTATÁSI TÉMÁINK
bónusz/kupon, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-pénzügyek, e-turizmus, elektronikus hírközlés, frekvencia, információs társadalom, informatikai biztonság, internet-előfizetés, internet-gazdaság, internet-használat, internet-hozzáférés, internet-penetráció, internetbank, internetes kereskedelem, K+F, karácsony, közösségi oldal, média, mobil fizetés, mobil pénztárca, mobil vásárlás, mobilinternet, mobiljáték, mobiltelefon, NGN, okostelefon, online játék, online vásárlás, PC, tablet, távközlés, TV, videómegosztás, VoD