eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

Jelentés az internet-gazdaságról – vállalatok, 2001. III. negyedév

2001. november 01.

Saját honlappal a válaszadó cégek 39%-a rendelkezik. További 28%-uk a következő egy évben tervezi az interneten való megjelenést, míg a fennmaradó 33% nem rendelkezik és nem is tervezi információs oldal publikálását a világhálón.

Jelentés az internet-gazdaságról

A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A 2001. III. negyedéves felmérésünk legfontosabb, összegző eredményei a következők.

A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen internet-gazdasági indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001. III. negyedévében a GKI-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 10,28,7. A mutató, azaz az internet üzleti életben betöltött szerepével kapcsolatos rövid távú várakozás az előző negyedévhez képest (15,1) közel 5 ponttal csökkent. A turizmus cégei kivételével minden vállalati kör 2001 II. negyedévhez képest kedvezőtlenebbül ítéli meg kilátásait az “internet-gazdaság” terén a következő 12 hónapra kitekintve, az optimizmus mérséklődése a pénzügyi szektorban legnagyobb mértékű – bár továbbra is a szektor társaságai számítanak leginkább az internet erőteljesebb, piacot átformáló hatására a következő időszakban. Optimistábban csak az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások nyilatkoztak a felmérésben.

Az index összetevői az egyes részpiacokon (zárójelben az előző negyedéves érték): általános vállalati kör 12,3 (19,7), pénzügyi szektor 17,9 (31,5) kereskedelem 3,1 (7,0), turizmus 7,3 (2,2).

A következőkben az általános vállalati kör felmérésének fő megállapításait foglaljuk össze. A felmérés a KSH adatbázisa alapján az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságokra terjedt ki 2001 szeptemberében .
A 2222 válaszadó a 2000. évi nettó árbevétel alapján 22%-ban, a foglalkoztatás vonatkozásában 17,2%-ban reprezentálja a vizsgált ágazatokat átlagosan.

Az általános vállalati körre számított GKI-Webigen vállalati internet-használati index részindexei a következők:

2001-iii-jelentes-vallalat-webigen

Az internet elterjedésének a vállalat piacára gyakorolt, azt átalakító hatását jellemző Internet-hatás részindex értéke 2001. III. negyedévében -14,0. (előző negyedév: -4,3.) Az előző negyedéves értékekhez képest az egyenleg csökkent, azaz az internetes alkalmazások piacra gyakorolt befolyását a vállalatok általában kevésbé jelentékenynek ítélik, mint korábban. Változatlanul érvényesül a vélekedések méretbeli meghatározottsága, a nagyobb vállalatok szerint az internet és a ráépülő alkalmazások elterjedése meghatározóbb változásokat indukál piacaikon.

Az Internet-lehetőség részindex a cégek képességét értékeli a lehetőségek kihasználásának tekintetében. A részindex értéke 23,6. Az értékeket összevetve az előző negyedéves 26,1 értékkel a várakozások enyhe mérséklődése tűnik ki, azaz a válaszadók kismértékben kedvezőtlenebbnek ítélik meg saját képességüket az internet által biztosított lehetőségek kihasználásának terén a következő 12 hónapra kitekintve, mint egy negyedévvel korábban. Jellemzően a nagyobb vállalatok válaszai mutatnak erősebb optimizmust a jövőt illetően.

Az E-értékesítés részindex az egyes vállalatok forgalmához viszonyított internetes értékesítés arányának a következő 12 hónapban várt tendenciájára kérdez rá, értéke 15,9 (előző negyedév: 25,9). Változatlanul elsősorban a nagyobb árbevételű vállalkozások számítanak az interneten keresztül bonyolódó forgalom arányának növekedésére, de a válaszok méretek szerinti különbsége csökkent, mivel a kisebb vállalatoktól optimistább válaszok érkeztek, míg a nagyobb cégek az internetes értékesítés arányának az előző negyedévhez képest csak lassabb növekedésére számítanak.

A negyedik részindex az E-beszerzés részindex, mely az értékesítéshez hasonlóan a vállalatok interneten keresztül történő beszerzéseinek arányára kérdez rá a teljes beszerzési értékhez viszonyítva. Az index értéke 23,7 (előző negyedév: 31,4). Lényegében a beszerzés terén is az értékesítésnél már megfogalmazott változások írhatók le a várakozásokról: a kisebb vállalatok kedvezőbb értékelése és a nagyobb vállalatok kissé pesszimistább jövőképe a 2001. II. negyedéves értékekhez képest a különbséget ugyan mérsékelte, a várakozások közötti eltérés azonban a nagyobb vállalatok javára továbbra is fennmaradt.

A GKI-Webigen vállalati internet-használati index a fenti részindexek számtani átlaga. 2001. III. negyedévben az index értéke 12,3 (előző negyedév: 19,7). Elsősorban a nagyobb vállalatok várakozásai mérséklődtek, az internetes kereskedelem korábbinál lassabb térhódítását valószínűsítve. A nagyobb árbevételű cégek részéről tapasztalt optimizmus enyhülése általános, minden részindexre igaz. A várakozások visszafogottabbá válása véleményünk szerint összefügg a gazdaság helyzetének alakulásával, a gazdasági konjunktúra több ágazatban is tapasztalható lassulásával.

További megállapítások:

Az internet-ellátottság ágazatonként és létszám-kategóriánként is jelentős eltéréseket mutat a vizsgált vállalati szférában. A nagyvállalatok (300 fő felett) szinte kivétel nélkül rendelkeznek már internetkapcsolattal (97%), a középvállalatok esetében (50-300 fő) az arány alacsonyabb, 84% átlagosan. A válaszadó mikro- és kisvállalatoknál közel azonos arányban van lehetőség a világhálóra csatlakozni, az 5-10 főt foglalkoztató cégek 72%-ánál, a 10-20 főt alkalmazók 73%-ánál, míg a 20-50 főt alkalmazó vállalatok 76%-ánál.

2001-iii-jelentes-vallalat-internetkapcs

A várakozások alapján a mikro- és kisvállalkozások felzárkózására lehet számítani a hozzáférési arány tekintetében a következő időszakban, ezen létszám-kategóriákban a válaszolók 16%-a, 13%-a és 10%-a szándékozik kiépíteni internet-kapcsolatát a következő egy évben.

A gazdasági ágazatok közül az internet-kapcsolatok aránya az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az oktatás, és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb, mintegy 90%. A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (68%-79%) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás iparágakban, az építőiparban, valamint a szállítás, raktározás, posta tevékenységekkel foglalkozó cégek körében, míg a “leszakadókat” a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és a vendéglátás ágazatok jelentik 43-46%-os rátával.

A leggyakoribb kapcsolódási típus az ISDN vonal használata, valamint a kapcsolt vonalon, modemen keresztüli internetezés. A szélessávú módozatokat, mint az ADSL vagy a kábel TV-n keresztüli csatlakozás a válaszadók 2%-a és 5%-a választotta, míg a vezeték nélküli adatforgalmat biztosító mikrohullámú berendezéseken a cégek 2%-a internetezik. Az esetek többségében állandó sávszélességet, ezáltal gyorsabb kommunikációt biztosító, több felhasználót kiszolgáló bérelt vonali hozzáférés a válaszadók 10%-ára jellemző.

A foglalkoztatottak létszámának növekedésével párhuzamosan nő a bérelt vonali és a mikrohullámon keresztüli csatlakozás aránya, míg az ISDN-kapcsolatot egyre kevesebben használják.

Saját honlappal a válaszadó cégek 39%-a rendelkezik. További 28%-uk a következő egy évben tervezi az interneten való megjelenést, míg a fennmaradó 33% nem rendelkezik és nem is tervezi információs oldal publikálását a világhálón.

A foglalkoztatottak száma szerinti megkülönböztetés alapján a legnagyobb arányban – 66% – a nagyvállalkozások (300 főnél több foglalkozatott) rendelkeznek weboldallal. Nem sokkal lemaradva a 10-19 és az 50-299 foglalkoztatott számára munkát adó vállalkozások is az átlagosnál kicsit nagyobb arányban – 41% és 44% – jelennek meg saját honlapjukkal. Legkevésbé a mikrovállalkozások hajlandóak honlap készítésére forrást lekötni, és bár a jövőre kitekintve körükben is dinamikus növekedés várható, azok aránya, akik a közeljövőben sem készítik el cégük weboldalát szintén a kategóriában a legmagasabb.

Ágazatonként vizsgálva a kérdést egyértelműen látszik, hogy a szolgáltató ágazatokban működő vállalkozások az átlagnál nagyobb hányadban alakítottak már ki saját honlapot. A nem szolgáltatói ágazatok közül kiemelkedő arányban van saját honlapjuk a feldolgozóipari vállalkozásoknak. Az átlagtól messze lemaradva áll a mezőgazdaság és a halászat, ahol a vállalkozások tevékenységére nem jellemző a saját honlap működtetése. A mezőgazdaságon belül a kistermelőknek és a szövetkezeteknek jellemzően nem is áll szándékában az interneten való megjelenés.

2001-iii-jelentes-vallalat-honlap

Web alapú értékesítést, beszerzést és ügyfélkapcsolat-kezelést támogató alkalmazások a magyar vállalkozások körében még ritkák, kevésbé elterjedtek, a válaszadó cégek mindössze 1-2%-a jelezte, hogy ilyen megoldásokat már bevezetett. A várakozások viszont kedvezőek, a következő időszakban lényegesen többen tartják valószínűnek, hogy hasonló projekteket indítanak. Az interneten keresztüli értékesítés – ennek megfelelően – arányaiban még kevés vállalatra jellemző Magyarországon és néhány kivételtől eltekintve az ebből származó bevételek a társaságok árbevételének csak töredékét adják. A cégek által közölt adatokat ágazatonként összesítetve az interneten keresztül lebonyolított értékesítés 2001 I. félévében 29 milliárd Ft-ot tett ki, ami nem egészen 0,3%-a a vizsgált ágazatok (nem a teljes gazdaság!) időszaki becsült árbevételének. Az informatikus alkalmazottak aránya természetesen a számítástechnikai tevékenységeket is felölelő ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban a legmagasabb, mintegy 13%, melyet az oktatás követ. Az ágazatok többségében az informatikus alkalmazottak a teljes létszám 1-3%-át teszik ki, ennél alacsonyabb részaránnyal a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és a bányászat területén találkozunk. A magyar vállalatok többsége közepesen megfelelőnek, jónak tartja az IT szakemberekkel való ellátottságát és annak minőségét egyaránt, általában ez utóbbi paraméterről a cégek elégedettebben nyilatkoztak. Az átlagtól elmaradó válaszok érkeztek a feldolgozó- és a vendéglátóipari cégek részéről mindkét jellemzőt illetően, pozitívabb értékelést az oktatás, a szállítás, raktározás, posta, az egészségügy, szociális ellátás, és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatok vállalatai adtak.

A legnagyobb arányban az oktatás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatokban dolgoznak az alkalmazottak személyi számítógéppel (80% és 75%) és ezen ágazatokban a legmagasabb az Internet-kapcsolattal rendelkező számítógépen dolgozók aránya is (53% és 47%). Az élcsoport második felébe további szolgáltató ágazatok sorolhatók, a szállítás, raktározás, posta, egészségügy, szociális ellátás és egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén kissé lemaradva rendre 48%-os, 57%-os, 41%-os azon alkalmazottak aránya, akik munkája személyi számítógép használatához kötött. Az egészségügy, szociális ellátás kivételével az internetet használók aránya az ágazatba tartozó cégeknél szintén magasabb az átlagnál, 26% és 32%.

Az iparban (feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, építőipar) csak minden harmadik alkalmazott munkájához van szükség személyi számítógépre, az internet-kapcsolattal is rendelkező PC-n dolgozók aránya esetükben rendre 18%, 15%, 20%. Végül a sort a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat, a bányászat, valamint a vendéglátás ágazatok zárják, a tevékenység végzése itt igényel legkevésbé személyi számítógépet (vagy a szükséges fejlesztésekre nem áll rendelkezésre saját vagy külső forrás), és itt a legalacsonyabb az internet-előfizetések, ezáltal az internethez hozzáférő alkalmazottak aránya.

A legtöbb ágazatban a létszám növekedésével párhuzamosan arányaiban egyre kevesebb alkalmazott munkaköre igényel személyi számítógépet és ugyanez mondható el az internet-használók arányáról is. Az összesített eredményekben a tendenciát erősíti az összetétel változása is, a nagyobb létszámú kategóriákban az alacsonyabb arányokkal rendelkező ipari cégek száma a meghatározó, míg a mikro- és kisvállalatok esetében a szolgáltató cégek száma arányaiban magasabb a megoszlást tekintve.

Budapest, 2001. 11. 20.

1. Az általános vállalati körbe besorolt ágazatok: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat, bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, építőipar, vendéglátás ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, oktatás, egészségügy, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
2. A vizsgált ágazatokból a mintába teljeskörűen bekerültek a 20 főnél többet foglalkoztató cégek, az 5-10 és a 10-20 főt foglalkoztató társaságok közül pedig 50%-os mintaválasztási aránnyal az ágazati reprezentációt biztosítva véletlenszerű mintát vettünk.

Hasonló kutatásaink

FŐBB KUTATÁSI TÉMÁINK
bónusz/kupon, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-pénzügyek, e-turizmus, elektronikus hírközlés, frekvencia, információs társadalom, informatikai biztonság, internet-előfizetés, internet-gazdaság, internet-használat, internet-hozzáférés, internet-penetráció, internetbank, internetes kereskedelem, K+F, karácsony, közösségi oldal, média, mobil fizetés, mobil pénztárca, mobil vásárlás, mobilinternet, mobiljáték, mobiltelefon, NGN, okostelefon, online játék, online vásárlás, PC, tablet, távközlés, TV, videómegosztás, VoD