eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

A mobilunk lehet a második pénztárcánk

2009. október 01.

penztarca

Magyarországon a 18 év feletti lakosság 23%-a használja rendszeresen bankkártyáját fizetésre, miközben a lakosság 81-82%-a rendelkezik az elektronikus fizetés lehetőségét is biztosító mobiltelefonnal. A magyar 18 év feletti lakosság 60%-a hallott már a Mobil Vásárlás szolgáltatásról, míg világszinten a mobilfizetési megoldások használata terén Japán jár az élen – derül ki a GKIeNET – T-Home – T-Mobile 2009. októberben közzétett kutatásából. Az Európai Bizottság ugyanakkor ösztönzi a pénzügyi szolgáltatók megjelenését a piacon, és ez kedvez az európai mobil fizetési megoldások terjedésének.

A bankkártyás fizetési lehetőség magyarországi megjelenését követően sok pénzügyi szakember várta, hogy a készpénzt felváltó fizetési megoldás gyorsan el fog terjedni – lévén az biztonságos, használata egyszerű, és sok külföldi országgal ellentétben Magyarországon a fizetési tranzakció azonnal meg is valósul (nem csak késleltetve), ami a kereskedő számára is biztonságot ad. A magyar lakosság viszont csak lassan kezdett el a lehetőséggel élni, és annak ellenére, hogy 2009. szeptemberben Magyarországon megközelítőleg 9 millió bankkártya volt forgalomban, alacsony a bankkártyával rendszeresen fizető fogyasztók aránya. A 18 év feletti magyarországi lakosság 63%-a rendelkezik bankkártyával, de 17%-uk egyáltalán nem, míg 23%-uk csak viszonylag ritkán (leggyakrabban havonta) használja azt fizetésre, vagyis a magyar – 18 év feletti – lakosság összesen 23%-a használja bankkártyáját rendszeresen fizetésre (2009. szeptember, N=1000). Így viszont kézenfekvőnek tűnik, hogy egy olyan eszköz, mint a lakosság 81-82%-a által birtokolt mobilkészülék (amely műszaki szempontból alkalmas fizetésre) kitörési lehetőséget biztosíthat a kisebb összegű – néhány tízezer forintos nagyságrendű – készpénzes fizetések világából.

Mobillal is vásárolhatunk

A magyar 18 év feletti lakosság 60%-a hallott már a Mobil Vásárlás szolgáltatásról. A mobilvásárlás ismertsége ugyanakkor nem függ össze az internetezés intenzitásával, az online vásárlók körében pedig átlag feletti a mobilvásárlást ismerők aránya. Az autópálya matrica ismertsége a legmagasabb (60%-os, amennyiben a megkérdezettek maguktól sorolják fel a szolgáltatást, 90%-os, amennyiben a kérdező említi a lehetőséget), míg a parkolási díj fizetése a második legismertebb mobilvásárlási szolgáltatás (48%-os, amennyiben a megkérdezettek maguktól sorolják fel a szolgáltatást, 83%-os, amennyiben a kérdező említi a lehetőséget).

A 18 év feletti lakosságon belül autópálya- és úthasználati jogosultságot (23%) és parkolási díjat (22%) vásárolnak SMS-ben szívesen – annak ellenére, hogy mindössze három évvel ezelőtt lehetett először igénybe venni a két szolgáltatást – de látható, hogy a különböző jegyvásárlások iránt is van nyitottság.

1. ábra  „Szívesen fizetne/fizet a mobillal az alábbi szolgáltatásokért?”
Az igen válaszok aránya a 18 év feletti magyar lakosság körében (2009. szeptember)
okt_png_1
Forrás: GKIeNET – T-Home – T-Mobile

A lakosság számára az elektronikus fizetési lehetőségek igénybevétele kapcsán a gyorsaság, az egyszerűség, az anyagi előny és a vásárlás időpontjának megválasztása jelenti a fő motivációt.

A Mobil Vásárlás szolgáltatás során az ügyfelek előzetes regisztráció és szerződéskötés nélkül, mobiltelefonjuk segítségével vásárolhatják meg a szerződött kereskedők termékeit és szolgáltatásait (pl. autópálya- és úthasználati jogosultság, lottó, parkolójegy). A vásárlást kezdeményezhetik SMS-ben, interneten, hívással vagy WAP-on (termékenként eltérő csatornákon).

A MobilFizetés szolgáltatás során egy bankkal kötött bankszámlaszerződés alapján, a számlán rendelkezésre álló egyenlegük vagy hitelkeretük terhére az ügyfelek (számlatulajdonosok, valamint az általuk megjelölt, rendelkezésre jogosult személyek) a mobiltelefonjuk használatával fizetési tranzakciókat kezdeményezhetnek (fizetés interneten és személyesen a MobilFizetés elfogadóhelyeken, pénzküldés és -fogadás, sárga csekk befizetés, egyenlegfeltöltés).

Ösztönzés az Európai Bizottság részéről

 

Az Európai Bizottság a fizetési szolgáltatásokra vonatkozó direktíváját (Payment Services Directive – PSD) 2007. november 13-án jelentette meg, s ennek végrehajtására 2009. november 1-jéig kaptak időt a tagállamok. A direktíva célja a pénzügyi szolgáltatók (távközlési szolgáltatók, átutalással foglalkozó vállalkozások, stb.) előtt álló, a piacra való belépést gátló akadályok felszámolása, illetve a verseny fokozása a nemzeti piacokon és a határon átnyúló tevékenységek során (a világos jogi szabályozás ezeken a területeken hiányzik a leginkább). Az új szabályozástól az EU Bizottsága azt várja, hogy az erősebb verseny fogyasztókat az elektronikus fizetési megoldások felé tereli majd.

 

Az Európai Unió célkitűzése könnyen érthetővé válik az elektronikus készpénzkímélő fizetési rendszerek szempontjából a világ legfejlettebb országának számító Japán példája alapján.

 

A japán Osaifu-Keitai, azaz a mobil pénztárca

 

A mobilkészülékek fejlesztői mindig is törekedtek rá, hogy minél több, korábban különálló eszközökhöz kötődő funkció is integrálódjon „telefonokba” (óra, naptár, napló, fényképezőgép, navigáció, zenelejátszó, tévé stb.), és ezek használatára a japán lakosság mindig is rendkívül nyitott volt. A 127 milliós fős országban az összesen négy mobilszolgáltatónál (NTT DoCoMo, KDDI, SoftBank, Willcom) 110 millió mobil előfizetőt tartottak nyilván 2009 első félévének végén – ami arányait tekintve (87%) nem sokkal több, mint Magyarországon – az első mobil fizetési megoldások pedig már 10 évvel ezelőtt, 1999-ben megjelentek. A széleskörű használat érdekében a kezdeti megoldásokat leváltó, több fizetési funkciót egyesítő rendszer kifejlesztéséhez láttak hozzá, kiváltandó mindazon fizetési eszközöket, melyeket a fogyasztók a pénztárcájukban fizetési célra hordoznak.

 

A rendszer létrehozásához szükség volt egy a Sony által kifejlesztett, mobiltelefonokra optimalizált RFID chipre, amelyet 2004-től elkezdtek a Japánban forgalmazott mobilkészülékekbe építeni. Az első ilyen telefonokat keresztelték el „Osaifu-Keitai”-nak, azaz mobil pénztárcának, amely az ezt elsőként megvalósító NTT DoCoMo cég márkaneve (a licenszet a többi mobilszolgáltató is megvette, és alkalmazza azt). A chip az író/olvasó eszközöktől kap energiát, az információt néhány centiméterről is le tudja olvasni, melynek köszönhetően a kártyát tartalmazó mobilkészüléket nem is szükséges a pénztárcából vagy táskából kivenni, elég azt egy nagyon rövid ideig az olvasó felé tartani.okt_png_2

 

A rendszer révén az – Euro, Dollar, Yen szavak első betűi alapján elkeresztelt – EDY nevet viselő prepaid elektronikus fizetőeszköz megoldás is felkerülhetett a chipre, melynek kedvező piaci fogadtatását éppen az biztosította, hogy a mobiltelefon segítségével visszakereshetők a vásárlások adatai, valamint ellenőrizni, illetve feltölteni lehet az egyenleget. Az EDY praktikusságának köszönhetően Japánban a legelterjedtebb mobilpénztárca megoldás lett. E mellett ugyanakkor több más fizetési alkalmazást is használnak a szigetországban, amelyek szintén az Osaifu-Keitai platformra tölthetők fel. A rendszer az elektronikus fizetési funkción túlmenően használható hitelkártyaként, tagsági igazolványként, bérletként, diákigazolványként (bármilyen személyes azonosító/beléptető kártyaként), pontgyűjtő kártyaként, rendezvényre szóló papírjegyek helyettesítőjeként, sőt akár lakáskulcsként is.

 

Minden bizonnyal áttörést fog hozni

 

Néhány európai városban kísérleti jelleggel már elindítottak komplex mobilfizetési lehetőséget kínáló rendszereket, de a legelőremutatóbb fejlesztés egy a high-tech megoldásokat elsők között alkalmazó finnországi településen zajlik. A csaknem 800 rendkívül innovatív cégnek is otthont adó Oulu városban, Európa jelenleg legnagyobb mobilfizetési projektjét indították el 2008-ban. A „SmartTouch” névre keresztelt program során a helyi cégek az önkormányzattal összefogva iskolákban, idősek otthonaiban, tömegközlekedési eszközökön, sportlétesítményekben és egyre több üzletben valósítják meg az egy eszközzel történő fizetés lehetőségét, amelyhez szintén a mobiltelefonokat használják. A városban – kifejezetten az idősebb generációra gondolva – már több boltban is elegendő a kiválasztott termékhez hozzáérinteni a mobilkészüléket ahhoz, hogy a rendszer automatikusan összeállítson egy bevásárló listát, és ez alapján a kívánt fogyasztási cikkeket másnap reggel házhoz is szállítsák.

 

A finnhez hasonló komplex rendszerrel még nem találkozni Magyarországon, de néhány éven belül hazánkban is megjelenhetnek. Az újszerű fizetési megoldások használata az ázsiai országok és a finn példa alapján elsősorban cégek közötti kooperációs hajlandóságon, és az igénybevevők fogadtatásán múlik.

Hasonló kutatásaink

FŐBB KUTATÁSI TÉMÁINK
bónusz/kupon, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-pénzügyek, e-turizmus, elektronikus hírközlés, frekvencia, információs társadalom, informatikai biztonság, internet-előfizetés, internet-gazdaság, internet-használat, internet-hozzáférés, internet-penetráció, internetbank, internetes kereskedelem, K+F, karácsony, közösségi oldal, média, mobil fizetés, mobil pénztárca, mobil vásárlás, mobilinternet, mobiljáték, mobiltelefon, NGN, okostelefon, online játék, online vásárlás, PC, tablet, távközlés, TV, videómegosztás, VoD