eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

Megosztott javak, megosztott vélemények

2016. november 29.

Bár a közösségi / megosztáson alapuló gazdaság fogalmához az elmúlt években sem kerültünk sokkal közelebb, maga a gazdasági modell egyre nagyobb teret nyer, nemcsak nemzetközi szinten, de Magyarországon is. A hazai internetezők valamivel több, mint harmada hallott a közösségi / megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról, és minden ötödik internethasználó részese is annak – derült ki az eNET 2016. novemberi online kérdőíves kutatásából.

Közösségi gazdaság – már nemcsak a spájzban vannak

Az eNET két évvel ezelőtti, első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta (az eNET korábbi, a témában írt cikkét lásd itt). Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az Uber, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb 2015-ben, a vendégéjszakákszámát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét  - a BDO adatai szerint. A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni – de hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi internetezők?

Megosztó vélemények

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is.

A sharing economy-t pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46% ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbeadni.

Hazai sikertörténetek: Oszkár, Rukkola, Miutcánk

Hogyha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Nem csoda, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, Airbnb-t, Facebook-ot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több, mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

Jó példa erre az Uber, ami kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79%-ra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%) – való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy résztvevőket verbuváljon magának, miközben mindössze a fővárosban volt elérhető. És, míg a hazai szálláspiacnak vendégéjszakák számát és forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnb-t 4%, riválisát, a Couchsurfing-et 1% használta már.

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5%-ről 8%-ra emelkedett.

A hazai sikertörténetek közé tartozik még a rukkola.hu és a miutcank.hu – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2% használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.

2016_11_29_kep_01

Dinamikusan növekvő részvétel

A hazai internetezők 22%-a vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban – de meg kell itt említenünk a BUBI-t is, melyet a hazai internetezők 2%-a használt már, és további 14% lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing-economy használó fiatal, fővárosi, magasan képzett, vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik, vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.

2016_11_29_kep_03

A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több, mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem, hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget.

Mindezek alapján elmondható, hogy a közösségi gazdaság már nemcsak a spájzban van, de ott toporog a nappalinkban és helyet akar foglalni a kocsinkban is.

eNET

Hasonló kutatásaink

  • Megváltozott az információfogyasztás
    Kettészakadt az internetezetők tábora a 30 év alattiakra és az idősebb korosztályokra. A két csoport más eszközökkel, másképp és másra használja a netet. A fiatalok számára ez lett a legfontosabb i...
  • Amit az internettől kapunk karácsonyra
    Internet nélkül mára elképzelhetetlenné vált a karácsony: a net nemcsak az ünnepi előkészületekben és a családi látogatások megszervezésében, de az ajándékok beszerzésében is segít. Az idei évben v...
  • Az okostelefonok navigálnak minket
    Az elmúlt három év áttörést hozott a navigációs eszközök világában: a korábban csak navigáció céljára használt PDA eszközök helyét fokozatosan elkezdték átvenni az okostelefonok. 2010 szeptemberébe...
  • Birtokolni vagy élvezni? Közösségi gazdaság 2.0
    A szélessávú internet kiterjesztette a lehetőségét annak, hogy másokkal megosszuk javainkat vagy kölcsönvegyünk olyan tárgyakat, eszközöket, amelyeknek tulajdonlására nincs, de használatára szükség...
  • A turizmus helyzete az internet gazdaságban
    Bár a szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos információk és tartalmak a legkeresettebbek közé tartoznak a világhálón, a hazai szálláshely-szolgáltatók online szolgáltatásainak használata még nagy lehető...
FŐBB KUTATÁSI TÉMÁINK
bónusz/kupon, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-pénzügyek, e-turizmus, elektronikus hírközlés, frekvencia, információs társadalom, informatikai biztonság, internet-előfizetés, internet-gazdaság, internet-használat, internet-hozzáférés, internet-penetráció, internetbank, internetes kereskedelem, K+F, karácsony, közösségi oldal, média, mobil fizetés, mobil pénztárca, mobil vásárlás, mobilinternet, mobiljáték, mobiltelefon, NGN, okostelefon, online játék, online vásárlás, PC, tablet, távközlés, TV, videómegosztás, VoD