eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

TV falók – terjed az IPTV

2012. július 16.

Magyarországon az otthoni szabadidő eltöltése az elmúlt 25-30 év során a televíziózás köré szerveződött. A tévénézés jellemzően passzív elfoglaltság, amire a tartalomszolgáltatói piac sokáig nem is találta az ellenszert. A felhasználók bevonására tett kísérletek csak eseti jelleggel, egy-egy műsor erejéig működtek, mint például az SMS-szavazások esetében. Az elmúlt három évben viszont dinamikusan terjedni kezdett az úgynevezett IPTV, ami a tévék internet alapú szolgáltatásokkal történő összekötését jelenti. A korábban csak csatornaválasztással foglalkozó nézők, hamar megkedvelték az IPTV által elérhető szolgáltatásokat – mint például az online elérhető videotéka, a rögzíthető vagy időeltolásos tévéadások vagy az elektronikus műsorújság –, egyre aktívabban alakítva ezzel a tévés tartalomfogyasztásukat – derül ki a GKIeNET – Telekom: Jelentés az internetgazdaságról kutatásából.

A szabadidőnk felét eltévézzük

A televízió elsődleges szerepet tölt be a magyar társadalom otthoni szabadidő eltöltésében. A GKIeNET adatai szerint minden háztartás rendelkezik legalább egy tévékészülékkel, egészen pontosan a háztartások fele egy, 35%-a kettő, 11%-a három, míg 3%-a négy vagy annál több készülékkel rendelkezett 2012 első negyedévének végén.

Egy átlagos magyar néző számára a televíziózás több mint 1,5 óra szabadidős tevékenységet jelent hétköznaponként, és valamivel többet, 2,5 órás kikapcsolódást biztosít hétvégenként. Az esetek többségében társaságban, közös időtöltésként telik, azaz a mindenkor rendelkezésre álló szabadidő közel felét televíziós szórakozás teszi ki.

Előnyben a szórakoztató tartalmak

A műsorstruktúrákat tekintve a televízióval rendelkező 14 év feletti lakosság 92%-a szokott hetente legalább egy órát hírműsorokat nézni, valamivel kevesebb, 70% követi figyelemmel az ismeretterjesztő programokat, 33% pedig a politikai vitaműsorokat. A szórakoztató műsorokat, azon belül is a show-műsorokat a lakosság 65%-a nézi. Ez az arány a sportműsorok esetén 49%, míg a zenei programok esetén 45%.

A tévénézők a legtöbb időt – csaknem 7 órát – filmek nézésével töltenek, ezt követik 4 órás időtöltéssel a sorozatok, majd heti 3 és fél órával a hírműsorok. Az ismeretterjesztő programok 2 és fél órányi televíziózást tesznek ki egy héten, míg a szórakoztató műsorok között a show-műsorokra heti 1,9, a sport-műsorokra 1,8, míg a zenei műsorokra 1,3 órát szánnak a tévénézők. Az elmúlt egy évben jelentős változás a tévénézési szokásokban – a különböző műsortípusokra szánt idő függvényében – nem történt. A televízió leginkább kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget jelent a nézőknek, szemben az internettel, amit elsősorban információkeresésre használnak.

Aktív és a passzív tévénézés

A tévézéssel töltött idő aktív és passzív jellegű is lehet, attól függően, hogy miként nézünk tévét. Aktív tévénézésnél a figyelmünk a tévére összpontosul, ezt tekinthetjük elsőrendű tevékenységnek, ilyenkor a tartalmak befogadása is erőteljes. Passzív tévénézésnél viszont a bekapcsolt tévé háttérbe szorul, valamely egyéb tevékenység végzése közben, a figyelmünk csak néha összpontosul oda, így a tartalomfogyasztás nem, vagy csak részlegesen történik meg, esetleg párhuzamosan zajlik. Az utóbbi esetben a tévéadás mellett a számítógépet, vagy újabban okostelefont, tabletet is használunk tartalomfogyasztásra. A GKIeNET felmérése szerint a teljes lakosságra vetítve az aktív és passzív tévézés nagyjából 70-30%-ban osztozik a tévézéssel töltött időn belül, függetlenül attól, hogy hétvége vagy éppen hétköznap van, de a passzívan televíziót nézők aránya folyamatosan nő. A 18 év alattiak és a 30-39 évesek körében az arány 2012-ben már 50-50% volt, köszönhetően az internet és az azon keresztül megvalósítható egyénre szabott tartalomfogyasztás megnövekedett szerepének. (GKIeNET, 2012).

Az interaktív tévé bevonja a nézőt

A tévé tartalomfogyasztásra, mind az alkalmas okos eszközök térhódítása mind az internet háztartásban betöltött szerepének felértékelődése is erőteljes hatást gyakorol. A harc a nézők figyelmének megtartására irányul. Az internet és a tévé integrációja jelentős változást hoz a tartalom fogyasztásában, mert az interaktív televíziós szolgáltatás használatával a nézők lehetőséget kapnak arra, hogy ne csak passzív szemlélői legyenek a számukra legyártott tartalmaknak. Időről-időre, amikor úgy kívánják, aktívan részt tudnak venni saját szórakoztatásukban, jelezni tudják a szolgáltatók és műsorkészítők felé, hogy mi az, ami őket abban a pillanatban a leginkább érdekli. A korábbi „elfogadó” televíziózás mellett megjelenik az interakció, a nézői szerepvállalás, aminek köszönhetően a fogyasztók immár irányítani, ellenőrizni is tudják a tartalmakat.

Az IPTV terjedése, az internetes és a digitális televíziós platform közeledését és a verseny erősödését hozza magával a tévés és internetes tartalmak között. A szolgáltatás a tévé és az internet összekapcsolásával nyújt a felhasználók számára új élményt, melynek köszönhetően a jövőben várhatóan egyre jellemzőbb lesz az interaktív lehetőségek használata (online videó-tár, műsorvisszanézés) a televízión.

Az IPTV széles körben terjed

Hazánkban a hagyományos tévénézők körében egyelőre még csak most kezd erősödni az érdeklődés az új szolgáltatás iránt, azonban a folyamat gyorsuló jellegű, ahogy a fogyasztók megismerik az új technológia képességeit és előnyeit. Az intenzív infrastruktúra-fejlesztések hatására az IP alapú televíziózás lendületet vett, és 2011 végére az IPTV-előfizetések száma Magyarországon meghaladta a 276 ezret. Az IPTV szolgáltatás terjedése azért is izgalmas folyamat, mert a passzív tévénézők arányának növekedését is idővel megállíthatja, az egyre több interaktív tévén elérhető szolgáltatás révén.

A GKIeNET 2012 tavaszán végzett kutatása alapján az interaktív tévézés, azon belül is főként az IPTV iránti érdeklődés jelenleg leginkább a fiatalokra és a kevésbé „érett” családi csoportokra jellemző, főként a 20-39 év közöttiek és a 18 év alattiak érdeklődése kimagasló. Gazdasági aktivitás alapján az aktív keresők és a tanulók azok, akik átlag felett érdeklődnek a szolgáltatás iránt, illetve azok körében is lehet érdeklődésre számítani, akik a televíziózást az életük kevéssé fontos részének tartják.

Erre tartunk

Az IPTV a fogyasztók számára leginkább a műsorszolgáltatóktól független televíziózás élményét kínálja. A televíziózásban megjelent interaktivitás a szabadság és a függetlenség élményét közvetíti a fogyasztó felé, mely hozzáadott értékként jelentkezik a hagyományos televíziózással szemben.

Meganyi értéknövelt szolgáltatásának és a tartalomfogyasztási szokások lassú, de biztos változásának köszönhetően az IPTV-re is hasonlóan fényes jövő várhat, mint az azt „tápláló” szélessávú internetre a 2000-es évek elején, mikor a felhasználók megtapasztalták a gyors, korlátok nélküli tartalomfogyasztás élményét az addigi betárcsázós internettel szemben.

GKIeNET – Telekom

 A képek eredeti méretben kattintásra elérhetőek
 

Hasonló kutatásaink

FŐBB KUTATÁSI TÉMÁINK
bónusz/kupon, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-pénzügyek, e-turizmus, elektronikus hírközlés, frekvencia, információs társadalom, informatikai biztonság, internet-előfizetés, internet-gazdaság, internet-használat, internet-hozzáférés, internet-penetráció, internetbank, internetes kereskedelem, K+F, karácsony, közösségi oldal, média, mobil fizetés, mobil pénztárca, mobil vásárlás, mobilinternet, mobiljáték, mobiltelefon, NGN, okostelefon, online játék, online vásárlás, PC, tablet, távközlés, TV, videómegosztás, VoD